Viszlát Mexico

0

Véget ért az Édeni élet itt Mexicoban, de otthon, még csak most kezdődik igazán…

A búcsúzás a legrosszabb dolog az életben,nem vagyok erre a borzalmas tevékenységre programozva… nem megy.

Nagyon  sok új élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam a két hónap alatt. A riport szobában gyakran kérdeztem a játékosoktól, hogy mi fog a legjobban hiányozni az Éden Hotelből?  Most saját magamnak tehetem fel a kérdést:   Mi fog a legjobban hiányozni Mexicoból, erről az  Édeni helyről?   Nem tudok választ adni magamnak, annyi mindent mondanék egyszerre: talán a kilátás a szobámból?vagy az óceán morajlására elaludni?  naplementében futni ?az emlékezetkiesést okozó tequila, rum , vagy  egy csodás szerb lány?(:   netán a krokodilok? (:

Leírhatatlan…

Néhány óra múlva a levegőből nézek vissza erre a felejthetetlen helyre, vasárnap este hatkor pedig már a magyar földet taposom. De búslakodni nem ér, hiszen annyi mindent kaptam ettől a helytől , hogy életem végéig elleszek vele (:

,,Az élet egy szappanopera” –  a kedvenc filmem második évada, sikeresen zárult, Mexicoban a szappanoperák hazájában.

 

Viszlát a következő évadig! (:

 

http://www.youtube.com/watch?v=Vu20dwa9pYE

FINÁLÉ!!!

0

Lezajlott a műsor fináléja… tüzijáték, örömkönnyek és minden ami ilyenkor illik. Nehéz volt látni , ahogyan rögzülnek az este utolsó képkockái, majd hallani szokásos mondatot :  ,, Szép volt srácok, lebontunk” . A búcsúzás nem az erősségem, így az idei Éden Hoteltől is nehezen váltam meg, a helytől ahol napi 14-16 órákat töltöttem el , de megérte!!! (:

Összeraktuk Magyarország eddigi legjobb realityjét , amit hamarosan, március 5. -től követhettek a Viasat3 -on.

Ma egy zárópartyval ünnepeljük az itt töltött időt, és azt hogy egy nagy csapatként és szinte már családként éltük meg együtt ezt a csodás két hónapot.

 

 

A Finishben !

0

Két nap múlva célba érünk és véget ér az Éden Hotel 2 forgatása. Fura kimondani, annyira gyorsan eltelt az idő…

Vége a teljes napos munkaidőnek, most már csak a fináléra készülök, valamint utómunka adásmeneteket írok nameg napozok(:

Tegnap megnézhettük  a műsor első epizódjának rendezői változatát egy közös vetítésen, ahol nagy izgalommal figyeltük a munkánk gyümölcsét.

Ez a gyümölcs, bizony tökéletesre érett.!!! Az utómunka stáb is jó munkát végzett , ugyan még nem a véglegesített részt tekintettük meg, de egyhangú volt a véleményünk abban, hogy sikerült a műsort egy még magasabb szintre emelni.

Március 3.-án utazom haza, így addig igyekszem kihasználni az ittlétem minden egyes percét. A tegnapi vetítés után , egy tengerparti partival hálálta meg a vezetőség a munkánkat, ami olyan jóra sikeredett, hogy reggel 5 kor vánszorogtam be a szobámba. (:

Ma végre újra napozhattam és az óceánparton pihenhettem ki az összegyülemlett fáradtságot ( na meg a másnapot) (:

A mai nap ismét részt vettem egy naplementés teknőceregetésben, ami megunhatatlan (:

 

Igyekszem minél több hasonlóan jó élményt gyűjteni a maradék időben és persze leírni,  bár egy biztos… LESZ MIT MESÉLNEM!

 

 

 

 

 

Kajakozás a Csendes-óceánon

0

Az egyik szabadnapomon elhatároztam, hogy vízre szállok és kipróbálom milyen érzés a Csendes- óceánon kajakozni.

……………………………. Nem tudom leírni, így inkább kipontoztam (:  Zseniális!

A hullámtörésen átjutni nem egyszerű feladat, de miután megtörtént már minden sima. Az óceánon evezni nagyon megnyugtató élmény körülöttem repkedő pelikánok pedig közelről sokkal barátságosabbak, mint hittem. Szerencsére nem egyedül vágtam neki az útnak, ugyanis elkísért az egyik kolleganőm is, aki kicsit nehezebben bírkózott meg a feladattal, de azért ügyesen evezett.

 

Első nekifutásra, vagyis nekievezésre indultunk útnak  Boca de Iguanas felé. Az út nem volt göröngyös, csupán hullámos, de az nagyon(:

Boca de Iguanasra, nagyjából 20-30 perc alatt sikerült áteveznünk, ahol két sört lehörpintettünk, hogy a visszaút jobban menjen.

Délután 3 kor indultunk útnak a szállásunktól és már a naplementéhez közelítve 6 óra után indultunk  ( volna) útnak, ha tudtunk volna, ugyanis a hullámok kifejezetten ellenségesek voltak velünk. Búnyózni egy kajakkal az óceánparton nem móka… bizony nagyot üt, amikor visszacsapja a hullám. A kolleganőm kékeslila foltjait, sérüléseit elemezve kissé kétségbeesetten lefújtam azt az opciót, hogy mi kajakkal vissza tudunk jutni a szállásra. Egy motorcsónak azonban a közelbe kőrözött és mint egy lakatlan szigeten a menekültek nagy integetésbe és ordibálásba kezdtünk ( HELP!!!!!) . A kajakokat a csónakba tettük, majd ez a baromira rendes csávó  visszavitt bennünket a szállásunkra. Kissé gyorsabbnak tűnt az út mint kajakkal (:

Mint utólag kiderült a szállásunkon tartózkodó stábtagot közül ,szinte mindenki bennünket keresett, de mivel nyomunk veszett,  így értünk küldtek egy motorcsónakot a ,,megmentésünkre” ,  mivel már órák óta eltűntünk.

Ahogyan a népmesék is, úgy ez a hír is szájról szájra terjedt, aminek a vége már az lett, hogy vízbe estünk és felborult a kajak… Ennek ellenére a szomszéd partra eveztünk át sörözni (:

A Csendes-óceánon evezni , egy óriási kaland, amit a második dél-amerikai ,,alibim” legnagyobb élményének könyvelek el.

 

 

 

Egy másik part : Tenacatita

0

Tenacatita  egy tőlünk  20 percnyire található különleges tengerpart. Néhány napja ezen a helyen forgattam image klipet két beköltöző játékosnak.

 

A fények a színek és a kietlenség miatt úgy éreztem, mintha egy teljesen másik bolygón lennénk…

A földönkívüli hangulatot egy kis büfé zavarta meg.

 

Az étterem/ büfé,  ritkán tart nyitva, most is csak a stáb kedvéért főztek nekünk lelkesen.

   

Kicsit kétkedve rendeltem meg az ebédem, de amint kihozták és megkóstoltam eloszlottak a félelmeim a ,,földönkívüli” büfével kapcsolatban.

A finom ebéd után, folytattuk a munkát egészen estig, majd az image forgatásról egyenesen az Éden Hotelbe mentem dolgozni  kb. éjfélig.

Mindenki maximálisan odateszi magát, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk a műsorból. Már közelítünk a finishez és mindenki nagyon fáradt, de a látvány és a hangulat, minden rosszat elfeledtet velünk.

 

Manzanillo trip

0

A szabadnapjaimat igyekszem tartalmassá tenni, hiszen nem lehet mindig a napon aszalódni (:

Egy kirándulást szerveztünk  Manzanilloba, ami a szállásunktól  nagyjából másfél órára található nagyváros.  Itt  található Mexikó legforgalmasabb kikötője.

Előszőr a ,,benzinkút” felé vettük az irányt, hogy teli tankkal vághassunk neki a útnak.  Hogy miért tettem idézőjelbe a benzinkutat?

Nézzétek!

 

Na szóval   – This is the benzinkút” – A helyiek  nem szaroznak, hordóból szívják ki a benzint 10 literes kannákba, majd egy újabb  szippantás és máris csurog a benzin az autóba, legalább olyan sebességgel, mint a hordóbol a bor a pohárba…

A közel 20 perces tankolás után Manzanilloig meg sem álltunk.

Éhesek voltunk mikor megérkeztünk, így az első út egy jó kajálda felkutatása volt. Kezdem unni a mexikói kajákat  és egy húslevesért lassan bármit megtennék, emiatt nagyon nehéz feladat volt megtalálni azt a helyet, ahol a körülményekhez mérten jobb arcot vágok az ebédhez.

Legszívesebben egy ruhacsipesszel zártam volna el a szaglószervemet , olyan bűz terjengett az egyik  helyi étteremnek nem nevezhető helyen.

 

Több büfé is található ebben az épületben, ahol a pincérek  egymással versengve nyomják a vendégek arcába az étlapot.  A helyiek jóízűen rágcsálták a számukra finom falatokat, mi azonban tovább kerestük a megfelelőt.

Végül egy kisebb ám de barátságosabb kifőzdébe ültünk le ebédelni, ahol taco-t ettem, amibe gyroshoz hasonlító húst pakoltak , valamint sült ananánszt … finom volt.

A kajával ellentétben a jégkrémek sokkal finomabbak mint otthon. Eredeti gyümölcsökből készülnek, nem porból,  sőt egész gyümölcsöket , gyümölcsdarabokat tesznek a jégkrémbe.

A desszert után , már  boldogan sétáltunk tovább Manzanillo utcáin :

   

 

 

Manzanillo sokszínű város, hihetetlen, hogy két  utca választja el az úgymond nyomort, a szépségtől.

 

 

Manzanillo vált legelőször az ország egyik legjelentősebb turisztikai üdülőhelyévé, ami talán a sokszínűségének és élhetőségének köszönhető. Burger King, KFC , Starbuck és pláza is van a városban, bár utólag visszagondolva, egy Burger King-es sajtburgerrel jobban jártam volna, mint egy (kitudjamilyenhúsbólkészült) tacoval

——————————————————————————————————————————————————————————

Legközelebb kedden megyek dolgozni, de addig még utómunka adásmenet írás és a következő heti adásmenet megírása vár rám, de természetesen jut idő a pihenésre.

A levegő  hűlt néhány fokot( így jelenleg 20-24 fok van )  és már 2 napja esik az eső, de szerencsére hétfőre visszatér majd  a jó idő.

 

 

Ez történt Puerto Vallartaban

0

Széles mosollyal az arcunkon szálltunk fel arra a bulijáratra amit már hetek óta nagyon vártunk.

A közel négy órás döcögős buszozás fárasztó volt, de amint megláttuk a Puerto Vallarta táblát, megszűnt a fáradság és persze előtérbe került a kíváncsiság, hogy megismerhessük Mexikó erősen szofisztikált oldalát.

Puerto Vallarta elhelyezkedése a térképen:

http://maps.google.hu/maps?hl=hu&q=Puerto+Vallarta&psj=1&gs_sm=e&gs_upl=684l3244l0l3346l17l17l1l6l6l0l189l1368l0.10l10l0&biw=1252&bih=609&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.,cf.osb&um=1&ie=UTF-8&hq=&hnear=0x842145635063c87f:0x79cfbf9985bf5274,Puerto+Vallarta,+JAL,+Mexico&gl=hu&ei=gIkvT96fF8SnsAKLg4H_DQ&sa=X&oi=geocode_result&ct=image&resnum=2&ved=0CFUQ8gEwAQ

A belváros előtti szakaszon már észrevettük az erős kontrasztot a többi várossal szemben.

Pompa, csillogás, paradicsom, ezek a szavak jutottak eszembe, miközben olyan villákat pillantottam meg, amit még Hose Armando is megirigyelne az ő kis szappanoperájában.

Egy igényes belvárosi hotelbe (http://www.hotelrio.com.mx/www.hotelrio.com.mx/hotel_rio_vallarta_centro.html)  szállásoltak el bennünket, ahol lecuccoltunk majd rövid készülődés után elindultunk a szórakozóhelyek irányába.

Tíz perc választott el bennünket a bulirengetegtől, ahol egymás után következnek a jobbnál jobb szórakozóhelyek.

Elsőként egy élőzenés helyre ültünk be, a La Bodeguitába,ami egyben étteremként is működik, bár a csapat nagy része, csak sört vacsorázott.

 

(A híres modell , Naomi Campbell is partizott már a La  Bodeguitában)

 

Mivel Puerto Vallarta egy turista paradicsom, így az árak is az egekben vannak. Egy közepes kategóriájú sörért ezen a helyen , átszámítva 900 Ft-ot kértek el. A hely egyedisége, a kiváló élőzene viszont kárpótol a nem olcsó mulatságért.

Az óceánra néző sétálóutcán kapkodtuk a fejünket ,hogy hova nézzünk, illetve, hogy melyik szórakozóhelyet válasszuk…

Nem tudtunk volna és nem is akartunk dönteni, így kipróbáltuk az összeset:

 

 

 

A helyek monumentálisak az enteriőr pedig  kifejezetten egyedi. Az árak szinte megegyeznek az otthoni prémium kategóriás szórakozóhelyek áraival. Vannak csinos lányok is, de ha átlagba nézzük, bőven alulmaradnak a magyar lányokhoz képest.

Az egyik klubban sípot fújva kínálták a shotokat a hostess lányok, akik 30 pesoért úgy megitattak bennünket, ahogy még soha senki nem tette…

A homlokunkra csaptak, hátra hajtották a fejünket, majd belénk öntötték a piát , majd ezután indokolatlanul megcsavarták a mellbimbóinkat és a fenekünkre csaptak. ???  Perverz módja a pénzért leitatásnak, de itt ez úgy látszik jól működő biznisz.

A teljes csapattal nagyjából hajnali fél 4-ig nyomtuk a bulit, majd négy óra körül az adrenalin szintem minden korábbinál magasabbra emelkedett :

Ne pisilj Mexikóban a parton!

A már megfogyatkozott stábbal lementünk a partra, majd a sok sörre és a fáradtságra fogva a parton intéztük el , amit nem ott illett volna…

A sliccem felhúzásakor hátranéztem és azt láttam, hogy két rendőr közeledik felénk.  Éreztem , hogy ebből nem fogunk jól kijönni és persze azt,  hogy most aztán nyakig ülünk a saját vizeletünkben.

Néhány keresztkérdés és bilincs csattogtatás után már a mérhetetlen kategóriát súrolta a pulzusom. A rendőrök közölték velünk, hogy bevisznek bennünket a fogdába, – ami biztos nagyon nagy élmény, de mi inkább próbáltunk tiltakozni ellene. Mikor kezdtünk beletörődni ,hogy ezt a csodás estét Mexikó egy más jellegű hűvös területén töltjük a rendőr elmondta, hogy a tettünkért 2 napos elzárás jár.

Kézzel -lábbal kapálózva próbáltuk őket meggyőzni ,hogy köszönjük, de mi most nem élnénk ezzel a lehetőséggel, de az arcukon egy cseppnyi engedékenységet sem láttam.

Majd jött a B terv :   A Korrupció    –  Láss csodát, ezen a területen jobban működik, mint bárhol máshol a világban.

Fejenként 100- 100 pesoért elengedtek bennünket, azaz nagyjából 1800 forintért pisiltem Puerto Vallarta tengerpartján.

Hogy megérte -e?  IGEN

Az adrenalin mértéke az élmény és persze a tanító erő hogy ,, ne  pisilj a parton”  feledhetetlen. (:

 

Összegezve:  Hetek óta erre a bulira vártunk, sőt talán egész életünkben vártunk egy ilyen bulira… átéltük, megéltük , megúsztuk  (:

 

A fejfájós másnap ,most elmaradt, így szerencsére reggel fitten ébredtem és elindultam megnézni milyen a napsütötte Puerto Vallarta.

Az éjszaka emlékei még kísértettek, amikor elsétáltam a szórakozóhelyek előtt. Feltörtek az éjszaka szerzett élmények és jókat mosolyogtam magamban, amikor megláttam a ,,tett helyszínén” reggeli táncot járó embereket.

Ahogyan sétáltam a városban egyértelművé vált, hogy egy élhető, igényes városban vagyok, ahol szinte már több az amerikai turista mint  mexikói, de hangulatban is egy teljesen más érzést ad, mint az itteni ,,vidék” .

(A part mentén homokszobrokat készítenek a helyi képzőművészek. )

 

(A homokszobrokon kívül több különleges szobor is díszíti a part menti sétányt,  többek között ez a  képen látható mexikói táncospáros, ahol épp próbálom elszedni a csajt és lekérni egy táncra , de ő csak dermedten néz rám. )

 

 

 

 

 

 

 

 

Új élményekkel és feledhetetlen látvánnyal a tulajdonomban pipálhatom ki a bakancslistámon Puerto Vallartát.

 

Félúton…

0

Elérkeztünk a műsor forgatásának feléhez… Izgalmas és tartalmas napokon vagyunk túl, ami azt eredményezi, hogy  az idei évad  még erősebb  és sikeresebb lesz, mint a tavalyi.

Jelenleg a szokásos szabadnapjaimban ringatózom, és gondolatban, már félúton járok Puerto Vallarta felé, de még el kell telnie néhány órának, hogy elinduljunk az  idei éden legjobban várt bulijába. Az út közel négy óra az Acapulcohoz hasonló parti rengetegbe, ahol szerencsére elszállásolnak bennünket, így bátran belecsaphatunk majd  a Mexikói éjszakába.

 

 

 

Tortugas

0

Egy különleges élményben volt részem  az egyik szabadnapomon, amikor   teknősöket engedhettünk útjukra a Csendes-Óceánba.

 

A teknösök ( spanyolul : tortugas) a születésük után  1-2 napot töltenek egy kis kádban, hogy felerősödjenek, majd következik számukra a ,,nagy utazás” .

 

       

Pontban 19:30 -kor megkezdődött a teknősök beengedése az Óceánba.  Katonasorba állítottak bennünket, majd a kezünkbe nyomtak egy -egy kis teknőst (:

Különös szeretettel fogtuk meg őket és kívántunk nekik sok szerencsét az útjukhoz. Jelzésre eleresztettük a teknősöket a végtelen irányába, akik lassan, de magabiztosan araszoltak az Óceán felé. Volt, aki hangosan szurkolt az ő kis teknősének, amire igyekeztünk rákontrázni – na negyogymár az ő teknőse gyorsabb –  alapon. (:

Hogy milyen érzés a Mexikói naplementében teknősöket elindítani életük első és  legmeghatározóbb útjára?  Elgondolkodtató és szemtelenül romantikus…

 

 


 

 

 

 

 

A hely, ahol bármi megtörténhet

0

,,Bármi megtörténhet” – így szól az Éden Hotel szlogenje, amit teljes mértékben átéreztem, mikor hazaértem a munkából ( hajnali 1-kor) és egy szülinapi torta volt a szobám asztalán, egy levéllel mellékelve.

,, Boldog szülinapot kívánunk Dávid, itthonról! Egy kis meglepetés, hogy

>Mi se maradjunk ki ebből a napból. Sok puszi!  A család

 

Előszőr nem tudtam értelmezni, miféle család küldhette nekem ezt a kedves ajándékot…  hiszen valljuk be, mekkora az esély arra, hogy otthonról kapok egy tortát Mexikóban?  De amikor a szlogenre gondoltam…

 

 

 

 

Go to Top